Toti & Erik

Már csak alig látszik a nyoma, de volt hó úgyhogy Toti szorgalmasan ment szánkózni míg itt volt Éva néni és volt ki kimenjen vele. Bentről így láttam őket:D Egyébként nagyon hatékony volt a délutáni alvás azokon a napokon mikor kinn lefáradt az ifiúr a friss levegőn, sajna azóta sem jutott ki, de meglogisztikázom. A bébiőr figyeli Eriket míg mi kimegyünk az udvarra, ez a nagy terv. Szombat este ment haza Éva néni, addig volt segítségünk, azóta négyesben nyomjuk.

Pénteken még sikerült eljutni drága barátném Virág búcsúbulijába, igaz csak egy rövid időre de legalább tudtam pár szót beszélni velük és láttam Virágot is, nagyon szép kismama és máris hatalmas a pocakja, nade a lányoknak kell is a hely:D Jó volt kicsit látni mindenkit.
Toti nagyon élvezi, hogy új családtag van, ha meghallja, hogy nyöszörög azonnal rohan és nyomja a cumit a szájába. Ha a kicsit nem találja, akkor a sajátját, bár az a gyakoribb, hogy ha nem kell a kicsi cumi akkor elveszi, esetleg a kettőt egyszerre a szájában tartva rohangál. Mióta hazajöttünk valahogy nem bírom a cumit elvenni tőle, remélem idővel alakul a dolog. De incselkedik, jókedvű nagyon:D
Tudja, hogy az Erik cumiját nem szabad bekapni, így elrejtőzik a zsákmánnyal:D
Vagy menekül duplatöltettel. Mexikóba.
Otto és Erik elfáradtak az őrködésben, így könnyű is menekülni:D
A tükörnek műsort adni mostanában a fürdés utáni rituálé részét képezi.

Erik pedig jó csecsemő módjára így ki szokta ütni magát a fürdés utáni rituálé részeként.
Vasárnap négyesben voltunk, mint a befőtt témájában. Toti managerkedett főleg.

Erik aludt, nameg evett is.



Volt nagy közös fényképezkedés a fiúknak, Toti boldogan fogta ölbe a kisöccsét.


Itt kicsentem a cumit. Egy kicsi és egy pici című fotográfia látható alant.
Itt is, csak épp mindenki másfelé koncentrál.
"Hello öcskös, na mizu?" főlazába.
A szokásos kedvenc játék közben. Hiába, minden nap megmutogatja Erik szemét, orrát, fülét, kezét, lábát, haját satöbbit, naponta többször is.


Testvéri kézfogás.

Bár ketten voltunk a két fiúra, megoldottuk a fürdetésüket, pucérfotó is készült, mindkettőről.

Hétfőn kezdődtek az igazi izgalmak kérem. Hármasban maradtunk a fiúkkal. Eléggé izgultam, hogy hogyan boldogulok majd velük de meglepően jól ment. Végülis a délelőttöt kellett két gyerekkel lenyomni, annak is azon részei voltak neccesek, mikor mindketten ébren voltak. Alapvetően nem volt gond, kivéve amikor Toti a mosogatóból kellett kiszedni miközben Erik épp evett. Vicces kép, lesznek is még ilyen és ehhez hasonló esetek százával.
Mivel Erik szinte végig aludt, Totival tudtunk dolgozni. Mosni, teregetni, sepregetni, porszívózni eddig is nagyon tudott, legújabb hóbort a mosogatás (persze szigorúan védőöltözetben).
A nap fennmaradó részében pedig a konyhát pakoljuk.


Este korábban fürdettünk. Fürdés után mindig nagyot alszik Erik, aztán éjjel változó időtartamokat tölt ébren. Sajnos egyre hosszabbakat, a hasfájás nem kíméli a kisdrágát, úgyhogy ki kellett váltani a csodacseppet hamarjában. Mivel csak az segíthetet ha magunk mellé vettem s úgy aludtunk el:D
Pedig varázsolni is szokott, ezekszerint nem a hasát.

Toti reggel nagyon lelkesen szokta megkeresni Eriket s mutogatni mi hol van rajta, nem lehet megunni, sooha soha nem lehet megunni:D

A második nap is egész jól telt, a délelőtti etetések alatt Toti olvasgatott mellettünk úgyhogy nem panaszkodhatok. Egyébként pedig szívesen játszik vele, megmutogat neki mindent.
S ha nyöszörög azonnal a segítségére siet:D
Délben Otto hazajött, hogy ki tudjam a postáról kérni az ajánlott levelemet, melyet csak nem sikerült még az új címre eljuttatnia a cégnek, nade mostmár elvileg tudja mindenki, akit érint a dolog. Míg odavoltam Otto próbálta Eriket megnyugtatni, sikeresen, hiszen alvás volt mire hazaértem. Aztán jól magamra kötöttem, mert azt szereti és így van szabad kezem kettő is.
Egyébként a hordozóban is ücsörgött egy keveset, kipróbáltunk mindenfélét, mivel nem volt jó már sehogysem. De végülis elücsörgött vidáman ott is egy darabig.
Sajnos az éjszaka nem tudtunk valami sokat aludni, eleve későn kerültünk ágyba a sok papírmunka miatt, aztán Erik nem az eszik-büfizik-alszik csodás triumvirátusát mutatta be, hanem nyűgösködött, hasfájlalt, hangoskodott s semmivel nem tudtam megnyugtatni, végül a csodacsepp mentett meg minket. Remélem beválik és tudunk majd aludni és nem kínlódik hosszasan minden este Erik. Reggel így is a nagyágyban kötött ki, arra kelt, hogy az orrára süt a naaap:D
Délelőtt megetettem elaltattam és elrohantam ügyintézni. Be a céghez a papírokkal, egész hamar végeztünk, picit beszélgettünk a lányokkal aztán jött a telefon ottotól úgyhogy hanyatt-homlok indultam hazafelé. De még beküldött az államkincstárba is, ahol életem legrövidebb hivatali ügyintézése zajlott.

-Itt le lehet adni az igénylőlapokat?
-Igen, adja ide.
-Most?
-Igen. Megvan minden, kész vagyunk.
-Mehetek? Máris? De ez egy hivatal.
-Igen, de megvagyunk.

Szóval főeffektívek voltunk ma, otto pedig hősies és bátor volt hogy bevállata a két gyereket míg én intézkedtem. Itthon mei tai in action képeket készítettünk Raminak, ebédelés, délutáni alvás, satöbbi. Már mindketten fent vannak megyek is most. Csak előtte még: Boldog Szülinapot Mártika!!!!