Toti & Erik

Gondoltam, a napján is meg kéne valahogy emlékezni a szülinapról, így felöltöztettem a fijúkat szép egyenöltözetbe. Erik azonnal el is aludt ennek örömére.
Szóval Toti is felébredt, őt is egyenöltözetbe bújtattam s vártuk a szülinapost haza.

A hosszú munkanap után hazaeső Otto lelkesen ült be a fiúk közé fotózkodás céljából, persze a gyerekek nem voltak valami kooperatívak, Toti olvasni akart Erik pedig enni:D
De azért egy büszke szülinapos című képet csak sikerült.

Ágó bejelentkezett keddre, úgyhogy délelőttre volt programunk. Főleg úgy, hogy beszervezte Kencét és Annát is babalátogatni. Toti épp mosogatott nagyban mikor befutottak a lányok úgyhogy be is fogta őket is izibe. Aztán mikor kész lettünk szépen felöltöztettük száraz ruhába.
Kapott pár új ruhát Anyutól és Ágótól, íme az egyik.
Remek kis klubdélelőtt kerekedett, Toti nagyon élvezte a társaságot, a lányok folyton úton voltak, pakoltak, gépeltek, ótóztak, építettek, olvastak, kergetőztek Totival. Kifulladásig. Fél 3 is elmúlt mire Totit sikerült ágybarimánkodni, aludt is este hatig, el volt fáradva rendesen. A lányok sincsenek ilyesmihez szokva, főtt a kávé hamarjában:D Míg pihegés volt addig én elrohantam bevásárolni.



Közben Erik is igényelt némi figyelmet, Ágó örömmel röppent a karjaiba venni a kis hógolyókókuszt.

Nagyon kellemes napot töltöttünk el így hatosban, jertek lyányok máskor is.
Este Otto hozott egy kicsit a meglepi szülinapi tortájából, amit a kedves kolleginák és kollegák adtak neki meglepetésképpen:D S így nekünk is örömet okoztak, igen finom étcsokis ízkavalkádban volt így részünk:P
De nem lehetett ám sokáig cukrászdásat játszani, idő volt, irány a kád. Erik megéhezett mire fürdésre került a sor, olyankor ilyen arcot vág.
Toti sem igazán állt készen az alvásra, így kergettette magát pelusosan. Szépen lefeküdt aludni, 11 körül behívott minket egy kis ordibálással, eljátszotta h mostmár alszik aztán persze nem, volt hülyéskedés, pelenkacsere meg aztán ordibálás sírás-rívás. Szóval nem fenékig tejfel ez az alvós dolog, na. S az éjjeli megpróbáltatások nem értek véget ezzel, hiszen a tejtermelés nagyon beindult valami miatt az egyik oldalon, úgyhogy nem igazán tudtam aludni a robbanásveszélyben, nameg fáj is eléggé, borogatás, fejés sem oldották meg ám. Erik pedig úgy döntött, hogy nem alszik, hanem oázgat egy kicsit hajnalban, úgyhogy mosott phosh állapotban "ébredés" lett az eredmény.
Nade ugye a baj nem jár egyedül, csőstől jön meg minden. Úgyhogy elég kemény délelőttünk volt. Jött a védőnő, jól megbeszéltük a dolgokat, Toti első szóra adott neki búcsúpuszit úgyhogy bearanyozta a napját. Ezután Erik altatása volt a következő programpont. Egyszerűnek hangzik de pontosan dél volt mire sikerült elérni, hogy ne ríjon a kis drága. Közben Toti beült a mózesbe, a hordozóba, mindent szétszedett, türelmesen várta, hogy nyugi legyen.

Megtalálta a billentyűzetet, jól meg is szerelte, ilyen UriGelleresen.
Aztán a nagyasztalnál volt hajlandó enni csak, úgyhogy beújítottunk.
A délutáni alvás előtt kicsit rápihent a kergetőzésre, aztán rávettem, hogy bemenjen a kiságyba, mondjuk még mindig hallom a hangját, remélem elalszik nemsoká. Lehet nem hagyom hogy aludjon négy óra hosszát, hiába is kényelmes nekem. Nem jó, hogy éjjel meg bagolykodik.
Erik a maratoni délelőtti evés és hasfájdogálás után ilyen kismanósban alszik, egyemmeg. Remélem délután kicsit könnyebb lesz, mert eddig ez volt a leghúzósabb délelőttünk. S most meg is iszom a teámat.